2012. június 28., csütörtök

Kovászos uborka

Vannak olyan ízek amikhez egyszerűen fel kell nőni, vagyis amiket szinte biztos, hogy utáltunk gyerekkorunkban. Ilyen volt nálam a spenót, a tökfőzelék, a brokkoli, és a koviubi is. Ma viszont  már nosztalgiával tekintek rá, és a családi pörköltfőzéseket, és rakott krumplikat juttatja az eszembe. Valahogy megszerettem, és ma már tudom, összetartó ereje van. Éppen ezért a minap ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy pár napig életemben először én is napoztassak egy üveget a teraszon. Érdekes, de megnyugtató, izgalmas, és rejtélyes is volt egyszerre ez a pár nap. Jó volt látni az eredményt, és először beleharapni a roppanós uborkába, ami hirtelen annyi emléket előcsalt.
Akkor én most felnőttem, vagy újra gyerek vagyok? :)



Hozzávalók
  • 3l-es üveg
  • 2 kg uborka
  • 1 szelet 2 ujjnyi vastag fehér kenyér
  • 1 nyers burgonya szeletelve
  • 2-3 gerezd fokhagyma szeletelve
  • 1 csokor kapor
  • 6-8 egész bors
  • fél tk. mustármag
  • 2 db babérlevél
  • literenként 1 (inkább púpos) ek. só

Az uborkákat folyó víz alatt alaposan mossuk meg. Én egy tiszta mosogatószivacs sima oldalát használtam, és jól megsikáltam őket. Minden egyes darabot hosszában vágunk be egyszer, majd fordítsunk rajta egy negyed fordulatot, és úgy is vágjuk be, de ne vágjuk végig! Szóval legyen kb. 1-2 cm ami összetartja a négy hosszanti szeletet. Az üvegünket is alaposan tisztítsuk meg, és rakjuk az aljára a burgonya (ettől lesz jó ropogós!), és fokhagyma szeleteket, majd a borsot, a mustármagot, és a babérlevelet is. Az uborkákat szépen állítva egymás mellé kezdjük lerakni, és a kapornak is szorítsunk egy kis helyet. Ha van még lehetőség felfelé építkezni, akkor rakjatok egy újabb sor uborkát ennek a tetejére is. (Nekem nagyobb volt az üvegem mint a kapacitásunk, ezért csak félig raktam meg.) Ha ezzel megvagyunk, akkor vágjunk egy vastag szeletet (2 ujjnyi) a klasszikus fehér kenyerünkből, és ezzel le is zárhatjuk az ubivárat. Ezután kb. 2 liter vizet forraljunk fel, és literenként tegyünk hozzá 1, inkább picit púpos evőkanál sót. Nincs más dolgunk, mint lefedni egy kistányérral, és kitenni egy jó napos helyre. Négy nap után kóstoljuk meg, és ha jónak ítéljük, akkor vegyük ki az ubikat, tegyük kisebb üvegekbe, és öntsük nyakon a saját leszűrt kovászos levével.
Ha van ideje kivárni, akkor a hűtőben kb. két hétig áll el.



2012. június 25., hétfő

Házi műzliszelet nyírfacukorral


A "fő" az egészség szlogen jegyében mostantól 2-3 héten keresztül egy-egy egészséges hozzávalót fogunk bemutatni. Természetesen a felhasználásukból is kaptok egy kis ízelítőt, hiszen főzünk is belőlük. A mai poszt témája a nyírfacukor, de szerepel majd a tökmagliszt, kókuszliszt vagy akár a nullás kalóriatartalmú Xukor Zero, és az elitriol is.

Ezen kívül az egészséges életmód felé vezető úthoz most egy kicsit másképp is szeretnénk Titeket hozzásegíteni. Tudjuk, hogy ezek az alapanyagok legtöbbször igencsak drágák, így nagyon örültünk, amikor a témában kutatva rábukkantunk egy alternatív termékcsaládra, amely elérhető áron kínál egészséges liszteket és cukrokat. Megkerestük Őket és a dolog pozitív hozadékát most Ti élvezhetitek. Ha a kedvet kapnátok ugyanis kipróbálni ezeket az alapanyagokat, most 10% kedvezménnyel tehetitek ezt meg, ha a http://www.biobolt.e-tar.hu/ oldalról rendeltek, és megadjátok a tearoom12 -es kódot. A kedvezmény a Nature Cookta és Xukor termékekre vonatkozik.

Mi is a nyírfacukor?

Egy 100%-ban természetes összetételű édesítőszer, amely egy az egyben olyan édes, mint a finomított cukor.
A finnországi származású Xukor (nyírfacukor) úgy készül, hogy a gyártás folyamán a nyír-és bükkfa rostjainak feltárását követően xilán elnevezésű poliszacharidot nyernek ki, amelyet az emberi szervezet által is emészthető monoszachariddá alakítanak. Az így kapott természetes édesítőszer ismertebb neve a nyírfacukor, amely alatt tulajdonképpen a Xylitol vagy más néven Xilit összetevőt értjük. Manapság azonban igazi nyírfából előállított cukrot nem is találhatunk, mivel azt környeztetőtudatossági és környezetvédelmi okokból, ipari növényekből, például a kukorica fel nem használt részeiből nyerik ki. A név így megtévesztő, tulajdonképpen a nyírfacukor bármiből előállítható, amiben a xilit nevű összetevő megtalálható.
A nyírfacukornak számos előnye van a hagyományos cukorral szemben, hiszen alacsony glikémiás indexe (7) és szénhidrát tartalma (240 kcal/100 gramm) miatt fogyasztása nem vált ki inzulin választ, ezért cukorbetegek és fogyókúrázók is használhatják ételeik és italaik ízesítésére. További előnye, hogy nem roncsolja a fogakat és a gombáknak sem biztosít táptalajt, ezért alkalmazása még a candida diétába is belefér. Mivel a candida diéta minden más cukor használatát tiltja, ez az alternatív megoldás marad az édességéhségünk leküzdésére. Ilyen módon viszont, ugyanúgy élvezhetjük a sütemények édes ízét!
További érdekességeket itt találtok a nyírfacukorról.

A boltban kapható müzliszeletről valamiért mindenki az gondolja, hogy egészséges. Hát persze, a finomított cukor, ami benne van, biztosan nem és a csokis verziótól sem dobunk hátas ugye... Viszont nagyon könnyű házilag elkészíteni és gyakorlatilag csak a képzeletünk szab határt annak, milyen ízesítéssel készítjük el. Jöjjön most egy verzió.

Hozzávalók
  • 15 dkg zabpehely
  • 3 tojás
  • 8 dkg nyírfacukor
  • 2 dkg mandula
  • 2 dkg mogyoró
  • 2 dkg kesudió
  • 3 dkg kókusz
  • 1 kis alma

A zabpelyhet és a kókuszt összekeverjük, hozzáadjuk a lereszelt almát. A nyírfacukrot közepes lángon 2 ek vízzel megolvasztjuk. A mogyorót, a mandulát és a kesudiót apró darabokra törjük. Én egy zacskóba tettem és vágódeszkán húsklopfolóval törtem össze. Hozzáadjuk a zabpelyhes keverékhez a magvakat és az egészet leöntjük az olvasztott nyírfacukorral. Kicsit átkeverjük, hogy hűljön és hozzáadjuk a tojásokat, majd ismét átkeverjük. Sütőpapíron kis rudakat formázunk és 180 fokos sütőben kb. 10-15 percet sütjük. Kb. 12 db lesz belőle.

2012. június 20., szerda

Mostantól „fő” nálunk az egészség! :-)

„Az vagy, amit megeszel” tartja a mondás és bármennyire is elcsépeltnek tűnik, nagyon igaz. A főzés amellett, hogy szórakoztató – persze, van akinek csak egy szükséges, „muszáj”, amivel nincs is gond – így vagy úgy eszköz ahhoz, hogy az egyik legfontosabb ponton befolyásoljuk saját életvitelünket, egészségünket. Biztosan voltatok már úgy, hogy rátok tört az éhség, de messze volt még, hogy hazajussatok és amúgy is otthon üres volt a hűtő. Jó, együnk valamit. Hány százalék esélyt láttok arra, hogy ekkor valami egészségeset fogtok magatokhoz venni? Megfordítjuk a kérdést: hány százalék esély van rá, hogy valami egészségeshez tudtok hozzájutni? Mi jöhet szóba? Valami, ami energiát ad, gyorsan, lehetőleg olcsón és még finom is: cukros, lisztes péksütemény, hamburger a Mekiből, olajos-lisztes rántott hús sült krumplival a közeli menzáról, lisztes rántással sűrített főzelék, amit egészségesnek hiszünk, vagy ha tényleg törekednénk az egészségre, egy gyors fagyasztott zöldségköretes husi valami étteremből, amibe a fagyasztás során véletlenül cukor került (MINEK???).  


Sokszor hisszük, ettünk valamit jót, egészségeset, csak éppen nem voltunk ott, amikor a konzerv paradicsomba beletették a cukrot, a joghurtot mesterséges színezékkel varázsolták vonzóbbá, a házi parasztsonkaként árult terméket vízzel és szőlőcukorral dúsították vagy a reggeli müzlit fehér cukorral édesítették. Költői kérdés: miért ilyen nehéz manapság teljes értékű, műanyag –és káros összetevőktől mentes ételhez jutni? A válasz több oldalnyi értekezést indítana gazdasági és egyéb társadalmi érdekekről, így ezt most mellőznénk is. Egy a fontos: amit Te főzöl meg, abban biztosan tudod mi van. No igen, majdnem helytálló a mondat, egy kiegészítéssel: meg kell bizonyosodj róla, hogy azok az alapanyagok, amiből készíted, valóban egészségesek. 

Felelősséggel
Egy gasztroblog (de bármilyen másik blog) írása felelősség. Nem csak a családunk, környezetünk felé, akik megeszik, amit főztünk (muszáj nekik :)), hanem felétek is, akik olvastok minket. A blog jellege, az itt megjelenő ételek bármilyen furcsán is hangzik, ízlést formálnak. Felelősséggel tartozunk azért, amit itt közzé teszünk és amilyen hatást kiváltunk vele. Nem utolsó sorban pedig mindenki felelősséggel tartozik SAJÁT MAGÁÉRT, saját egészségéért. Szintén nagy igazság: senki más nem fog vigyázni rád, Te magad teheted ezt meg egyedül. 

Mióta saját bőrünkön tapasztaltuk meg a candida és az inzulinrezisztens diéták nehézségeit tudjuk, hogy bár az életmódváltáshoz szükség van egy kis kitartásra, egyáltalán nem nehéz. Szeretnénk Nektek is bebizonyítani, hogy kis erőfeszítéssel igazán finom ételeket is lehet varázsolni, úgy hogy az minden szempontból megfeleljen az egészséges életvitel feltételeinek. 


Diéta = fogyókúra?
Fontosnak tartjuk, elmondani, itt nem a klasszikus fogyókúráról van szó, de mivel mi is tudjuk, sokszor ezért kezdünk diétába, erről is ejtünk pár szót.  A manapság annyira divatos káposzta, -alma, vagy akár bébitápkúrák, csodaturmixok vagy fogyasztó bogyók hihetetlenül egészségtelenek és megterhelik a szervezetet. Bár nőként mi is tudjuk, fontos, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, ne azért akarjunk fogyni, hogy úgy nézzünk ki, mint az újságok címlapján leretusált hájú leányzók. Azért együnk egészségesen, hogy egészségesek legyünk, mellette pedig jutalmul a szervezetünk a kilók elhagyásával fog hálálkodni. Másik nagyon fontos szempont az idő tényező. Ne akarjunk 1 hét alatt csodát! Teljesen nonszensz dolog a heti 6-7 kilós fogyás (ha csak tényleg nem jelentős a súlyfelesleg).  Türelem, türelem, csak szépen fokozatosan, hiszen minden, ami drasztikus, meg fogja terhelni a szervezetünket. Gyakorlatilag két arany szabály van: együnk napi 5-ször, keveset és teljesen vonjuk ki a fehér lisztet és a cukrot az étkezésünkből. Ezen kívül a 2 diéta még számtalan mást is előír, de ha már ennyit betartotok, higgyétek el, jelentős változást fogtok elérni. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a jolly jokert: mozgás, mozgás, mozgás! Tudjuk, hogy már a csapból is ez folyik és ezer meg ezer indok van ignorálni, de heti minimum egy, de ideális esetben 3 alkalommal próbáljuk meg beiktatni.



Mostantól FŐ az egészség
És miért is beszélünk erről most ennyit? Mert a TeaRoom a mai naptól fogva az egészséges táplálkozás fontosságát hirdeti és ezen belül két specifikus diéta, a candida és az inzulinrezisztens diétát követőknek szeretne segíteni. Aki nem szeretné a diétát követni, csak egyszerűen szeretne jobban odafigyelni magára, vagy néhány kilótól megszabadulni, annak is hasznos tippekkel szolgálunk. Szeretnénk megismertetni új alternatív hozzávalókat, és felhívni a figyelmet a finomított cukor, és a rossz szénhidrátok által okozott problémákra, hogy rávilágítsunk arra, milyen sokat tehetünk a jelenért, és a jövőben kialakuló betegségek megelőzéséért. Szóval, velünk tartotok? :-)

2012. június 15., péntek

Diétás epertorta

De jó ezt leírni. Diétás... eper... és torta... hmmm! Remélem örömmel fogadjátok, így a fürdőruhaszezon elején. :) A hétvégére, és a jövő hétre is kánikulát jósoltak, úgyhogy ezzel szeretnék nektek jó pihenést, kertészkedést, fürdőzést, biciklizést, kirándulást, szóval minden nyári jót kívánni!
Diétázók számára a receptben feltüntettem a CH tartalmat is!


Hozzávalók

a tésztához:
  • 100 g zabliszt (70 g CH)
  • 2 ek. (20 g) zabkorpa
  • 5 dkg olvasztott vaj
  • 25 g nyírfacukor/xilit (15 g CH)
  • 1 tojás 
a krémhez:
  • 500 g light mascarpone (ALDI)
  • 25 g nyírfacukor/xilit (15 g CH)
  • 200 g eper a krémbe (14 g CH)
+ 200 g eper a tetejére (14 g CH), és pár mentalevél

A tészta hozzávalóit összedolgozzuk, majd belenyomkodjuk a tortaforma aljába.  Szurkáljuk meg az alját egy villával (rakunk bele sütőpapírt és vmi. nehezéket). 180 fokos sütőben 7-10 perc alatt süssük készre, és tegyük félre hűlni. Amíg sül, vágjuk kisebb darabokra a krémhez előírt eper mennyiséget. Keverjük a nyírfacukrot a mascarponéhoz, majd óvatosan keverjük bele az eperdarabokat is. Ha a tésztánk már kihűlt, akkor tegyük rá a krémet, díszítsük eperszeletekkel, és friss mentával. Nem túl édes, inkább frissítő sütemény, de ha valaki nagyon édes szájú, rakhat még a krémbe egy kis nyírfacukrot.
Az egész sütemény (8 szelet) 128 g CH, 1 szelet: 16 g CH

 

2012. június 11., hétfő

Currys-tonhalas penne csőben sütve

Igen, megint egy tésztaétel, és garantáltan sosem fogunk kifogyni belőle, mivel mindhárman odavagyunk érte. :) Ez egy pikáns változat a bátrabbaknak. Íme:

Hozzávalók 2 személyre:
  • penne tészta (2 személyre)
  • 1 ek. zöld currypaszta (lehet piros is)
  • fél fej vöröshagyma
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 tonhal konzerv lé nélkül
  • 1 konzerv paradicsom
  • 1 újhagyma zöldje
  • sajt a tetejére
  • 1 kk. római kömény
  • frissen őrölt bors
  • fokhagyma granulátum
Feltesszük főni a tésztát. Az összetört fokhagymán, és a felaprított vöröshagymán pár pillanatra megpirítjuk a currypasztát és a római köményt. Hozzátesszük a tonhalat, és ha kicsit szétesett, jöhet bele a konzerv paradicsom is, amit tessék-lássék módon elnyomkodunk a fakanállal. Fűszerezzük sóval, borssal, frissen őrölt fokhagyma granulátummal, és hozzádobjuk a felaprított újhagyma zöldjét. Ha kész a mártásunk, összekeverjük a közben al dente-re főtt lecsöpögtetett tésztánkkal. Egy tűzálló edénybe rakjuk, és jól megszórjuk sajttal. Amint megpirult a teteje, tálalhatjuk.

2012. június 6., szerda

Vöröslencse krémleves

Ez a recept Zizi barátunktól való, akinél legtöbbször olyan dolgokkal találkozom, amiket azonnal feljegyzek, hogy legközelebb mindenképp kipróbáljam. Aki szereti a pikáns ízeket amit ez esetben a
vöröslencse, a hagyma, a kurkuma, a dijoni mustár, a koriander, és a citrom együttese ad, az feltétlenül próbálja ki. Igaz, hogy már nyár van, és ez egy krémleves, de garantáltan jól fog esni, mert olyan frissítő.



Hozzávalók 2 főre: 
  • 1 bögre vöröslencse - 200g - 57,4g CH
  • 1 fej vöröshagyma, felaprítva
  • 2 gerezd fokhagyma, felaprítva
  • 1/2 evőkanál kurkuma
  • 1 teáskanál őrölt kömény
  • 1 teáskanál dijoni mustár
  • 1/2 csokor koriander, felaprítva
  • 1 nagy citrom kifacsart leve
  • chili
  • píritott tökmag a tetejére
    (A recepthez használt bögre 250 ml-es.)

Egy lábasban forraljuk fel a vöröslencsét és a kurkumát, 1 teáskanál sóval és 3-4 bögre vízzel, majd vegyük takarékra. Addig főzzük, még a lencseszemek megpuhulnak és szétesnek. Közben egy serpenyőben 1 evőkanál olajon dinszteljük meg a vöröshagymát, adjuk hozzá a köményt és a mustárt. Ha a hagyma megpuhult, jöhet a koriander, de 1-2 perc múlva zárjuk el alatta a gázt. A hagymás keveréket adjuk hozzá a leveshez, majd botmixerrel pürésítsük. Sózzuk, borsozzuk, tegyünk hozzá chilit, és ha a túl sűrűnek találjuk, hígítsuk kevés vízzel. Öntsük hozzá a citrom levét, és szórjunk pirított tökmagot a tetejére.

Nyomtasd ki a bejegyzést!

Kapcsolodó bejegyzések