2011. szeptember 25., vasárnap

Az utánozhatatlan moskauer

Ha édességről van szó tudvalévő, hogy mindenevő vagyok. Ezért is nagyon nehéz bármilyen finomságra azt mondanom, hogy "ez a kedvencem". Egy kivétel akad azért, ez a moscauer. Valószínűleg azért, mert nem minden sarkon lehet kapni és persze nem is egy olcsó édesség, így hát megunni sem nagyon tudom. Az otthoni elkészítés pedig még álmaimban sem jutott volna eszemben, hiszen ez a csodás édesség mégiscsak egy cukrász remekmű :)
Eszti jóvoltából szerencsére sikerült ráakadnom a receptre Stahl Judit könyvében. Mint írja, Ő is sokat kísérletezett mielőtt a legjobb eredményre jutott. El kell ismerjem, isteni és tényleg szinte teljesen ugyanolyan, mint az eredeti!



Hozzávalók:
  • összesen 10 dkg dió, mogyoró, mandula
  • 5 dkg cukrozott narancshéj
  • 5 dkg vaj
  • 5 ek. tejszín
  • 5 dkg cukor
  • 3 dkg liszt
  • 15 dkg étcsoki

A sütőt 175 fokra előmelegítjük, egy tepsit sütőpapírral kibélelünk.
A diót, mandulát, mogyorót egy zacskóba tesszük vagy egy konyharuhával lefedjük és húsklopfolóval apróra törjük. A narancshéjat apróra vágjuk és összekeverjük a magvakkal.
A vajat, a tejszínt és a cukrot közepes lángon összeolvasztjuk, majd nagyobb lángon felforraljuk. Ha felforrt azonnal levesszük a tűzről és hozzákeverjük a magvakat, narancshéjat és a lisztet.
Egy teáskanállal egymástól 5 cm-re kis halmokat teszünk a sütőpapírral bélelt tepsibe és a tetejüket a kanál hátával szépen elsimítjuk, hogy kis korongokat kapjunk. Sütőbe tesszük és 10-12 perc alatt megsütjük. Miután kivettünk egy adag tallért, mindig figyeljünk rá, hogy egy kicsit megszilárduljon mielőtt kivennénk a tepsiből.
Egy lábosban vizet melegítünk, a csokit feltörjük és egy tálban a gőz fölött megolvasztjuk. A korongokat a csokiba forgatjuk, egy rácsra tesszük és hagyjuk a csokit megszilárdulni. Lehet kapni külön csokikészítéshez használható rácsokat, de ez nem feltétlenül szükséges. Én egyszerűen a sütőrácsot használtam és egy tepsit raktam alá a lecsepegő csoki miatt.
A végeredményről annyit, hogy az elkészült adagot vendégségbe szerettem volna vinni, de töredelmesen be kell valljam, hogy előbb elfogyott, mint el tudta volna indulni vele :)

2011. szeptember 13., kedd

Mandulás pisztáciás minikuglóf


Azért mini mert sikerült beszereznem a hozzá való pici sütőt. Jobban mondva a sütőt szereztem be és aztán a hozzávalókat. Ez nálam elég gyakran előfordul. Nézd már milyen cuki nyuszifej borsőrlő, a füleit kell összenyomni és a nyakán jön ki a friss őrölt bors! Vagy az az édi porcelán tehén tejkiöntő, aminek a farkát fogod és a pofáján jön ki a tejecske! De azokért a Matrjoska baba mérőedényekért is meg voltam zavarodva amik itthon nagyon hasznosak mert cup-ban mérnek és olyan szépek hogy inkább a polcon gyönyörködöm bennük... Szóval már csupa "praktikus" konyhai tárgy beszerzésén vagyok túl, amiket gyakorló gasztroblogger címen mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül kaparintok meg magamnak. Ilyen szerzemény a mini kuglóf forma is, ami ugye minek ha van muffin sütőm, de legalább össze volt csomagolva a kettő így hát ugye még véletlenül sem tudtam kikerülni hogy megvegyem... De mentségemre legyen mondva ezek a dolgok ugye az étellel és a főzéssel vannak összefüggésben, vagyis ezek azok amikkel megörvendeztetem a családot vagy a barátokat, akkor meg miért ne férne bele ebbe a nagy boldogságba egy pár extra design kellék? :)

Nektek is van pár hasonló ilyen?



































Mellesleg a kuglóf pofonegyszerű, finom, és végre nem az az uncsi muffin...
Az 1900-as évek végéről való tipikus kávéházi sütemény, melyet kategorizálni a tésztakészítés módja szerint lehetséges: eszerint megkülönböztetünk kevert élesztős (itthon ez a legelterjedtebb), sand, illetve kevert tésztás változatokat. Különleges formája nem csak esztétikus, de az üreges csőre a tészta magas nedvességtartalma miatt is szükség van, hiszen így az nagyobb felületen találkozik a forró levegővel, tehát nagyobb az esély, hogy biztosan átsül majd. (Forrás: www.receptvarazs.hu) Ez mondjuk pont ennél a mini verziónál nem szempont, itt csak imitáljuk a klasszikus nagy formát, úgyhogy ez egyszerűen csak cuki és kész... :)

Hozzávalók a pisztáciás mandulás minikuglófhoz:
  • 7 dkg pisztácia
  • 10 dkg őrölt mandula
  • 10 dkg liszt
  • 1 tk. sütőpor
  • 18 dkg porcukor
  • 5 tojás fehérje
  • 18 dkg olvasztott vaj + egy kicsi a forma kikenéséhez
  • 1 ek citromhéj
  • 0,5dl citromlé

A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra. A pisztáciát finomra aprítjuk, összekeverjük a mandulával, a liszttel, a sütőporral és a porcukorral, majd hozzáadjuk a citromhéjat. Hozzáadjuk a tojásfehérjét és a vajat, és az egészet alaposan összedolgozzuk. A masszát kivajazott kuglófformába öntjük, és 20-25 percig sütjük (tűpróbával ellenőrizzük). A formából kiborítva hagyjuk kihűlni. Tálalás előtt meglocsoljuk citromlével és megszórjuk porcukorral, vagy leöntjük csokis ill. egyszerű cukormázzal.

2011. szeptember 8., csütörtök

Lasagne Jamie Olivertől

Nem ismerek olyan embert aki ne szeretné a lasagne-t, és aki ne tartaná plusz macerának a besamel mártás elkészítését még a bolognai ragun felül. Pont ezért örvendeztem Jamie új repetjének, amiben krémsajttal való helyettesítés történik, és ez az egész kajának olyan frissítő fennhangot ad.
Ez megintcsak a Jamie főzőiskolája című könyvből való, tehát egy újabb lépés tettünk az "Add tovább mozgalom" felé.  Egész pontosan egyszerre kettőt is léptünk, mert Edivel egyszerre próbáltuk ki a receptet, és mindkettőnk véleménye, hogy az eredményt pontosan olyan lett amilyennek egy lasagne-nak lennie kell!
Bár én elfogult vagyok a sráccal szemben, de ismét bebizonyította hogy a receptjei olyanok amiket rendszeresen szeretek főzni és persze enni is.

Hozzávalók 4-6 személyre:
A bolognai mártáshoz:
  • 2 szelet baconszalonna
  • 2 közepes vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 sárgarépa
  • 2 szál szárzeller
  • 2 kk. szárított oregánó
  • 500g darált marha és sertéshús keveréke
  • 2x 400g hámozott paradicsom konzerv
  • só, bors
  • olívaolaj
  • friss csokor bazsalikom
  • 50g parmezán
 A lasagnéhoz:
  • 250g lasagne tészta
  • 500ml krémsajt
  • 100g parmezán
  • 1 nagy érett paradicsom

A bolognai mártás elkészítése:
Szeleteld fel a baconszalonnát, és vágd apróra a két hagymát, a sárgarépát és a szárzellert. Egy lábasba önts bele két löketnyi olívaolajat, dobd bele a bacont és az oregánót, majd pirítsd amíg aranybarna nem lesz. Szórd a zöldségeket is a lábasba kb. 7 percre amíg puha és világos aranyszínűek nem lesznek. Dolgozd bele a darált húst meg a paradicsomkonzerveket. Az egyik konzervdobozt töltsd meg vízzel és azt is öntsd a lábosba. Addj hozzá sót és borsot, és aprítsd bele a bazsalikom szárát. Hevítsd forrásig, majd mérsékeld alatta a lángot és lefedve lassan gyöngyöztesd kb. 45 percig. Közben néhányszor keverd meg.

Melegítsd elő a sütőt 190 fokra, vedd le a mártást a tűzről. Reszeld le a parmezánt és a negyedét tedd bele a mártásba. Tépkedd kicsikre a bazsalikom leveleit, a kicsiket tedd el későbbre. Forralj fel vizet és tedd bele a lasagne lapokat pár csepp olajjal együtt, majd áztasd 3-4 percig hogy kicsit megpuhuljanak. (Vigyázz nehogy összeragadjanak.) Vedd ki őket a vízből és itasd fel róluk a vizet egy papírtörlővel.

A lasagne elkészítése:
A bolognai mártás egyharmadát terítsd el egy tűzálló edényben, borítsd be egy réteg tésztalappal, és simítsd rájuk a krémsajt egyharmadát. Alaposan sózd, borsozd és szórd rá a parmezán második harmadát. Most következik egy újabb réteg lasagne tészta, majd kétszer ugyanígy ismételd a rétegezést, a végére maradjon a maradék krémsajt és parmezán. A tetejére tegyél paradicsomszeleteket, az apróbb bazsalikomleveleket és egy löket olívaolajat. Takard be alufóliával és tedd  be 20 perce az előmelegített sütőbe. Ezután vedd le a fóliát és még 35 percig süsd amíg a lasagna szép aranybarna nem lesz.

Nyomtasd ki a bejegyzést!

Kapcsolodó bejegyzések