2012. június 28., csütörtök

Kovászos uborka

Vannak olyan ízek amikhez egyszerűen fel kell nőni, vagyis amiket szinte biztos, hogy utáltunk gyerekkorunkban. Ilyen volt nálam a spenót, a tökfőzelék, a brokkoli, és a koviubi is. Ma viszont  már nosztalgiával tekintek rá, és a családi pörköltfőzéseket, és rakott krumplikat juttatja az eszembe. Valahogy megszerettem, és ma már tudom, összetartó ereje van. Éppen ezért a minap ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy pár napig életemben először én is napoztassak egy üveget a teraszon. Érdekes, de megnyugtató, izgalmas, és rejtélyes is volt egyszerre ez a pár nap. Jó volt látni az eredményt, és először beleharapni a roppanós uborkába, ami hirtelen annyi emléket előcsalt.
Akkor én most felnőttem, vagy újra gyerek vagyok? :)



Hozzávalók
  • 3l-es üveg
  • 2 kg uborka
  • 1 szelet 2 ujjnyi vastag fehér kenyér
  • 1 nyers burgonya szeletelve
  • 2-3 gerezd fokhagyma szeletelve
  • 1 csokor kapor
  • 6-8 egész bors
  • fél tk. mustármag
  • 2 db babérlevél
  • literenként 1 (inkább púpos) ek. só

Az uborkákat folyó víz alatt alaposan mossuk meg. Én egy tiszta mosogatószivacs sima oldalát használtam, és jól megsikáltam őket. Minden egyes darabot hosszában vágunk be egyszer, majd fordítsunk rajta egy negyed fordulatot, és úgy is vágjuk be, de ne vágjuk végig! Szóval legyen kb. 1-2 cm ami összetartja a négy hosszanti szeletet. Az üvegünket is alaposan tisztítsuk meg, és rakjuk az aljára a burgonya (ettől lesz jó ropogós!), és fokhagyma szeleteket, majd a borsot, a mustármagot, és a babérlevelet is. Az uborkákat szépen állítva egymás mellé kezdjük lerakni, és a kapornak is szorítsunk egy kis helyet. Ha van még lehetőség felfelé építkezni, akkor rakjatok egy újabb sor uborkát ennek a tetejére is. (Nekem nagyobb volt az üvegem mint a kapacitásunk, ezért csak félig raktam meg.) Ha ezzel megvagyunk, akkor vágjunk egy vastag szeletet (2 ujjnyi) a klasszikus fehér kenyerünkből, és ezzel le is zárhatjuk az ubivárat. Ezután kb. 2 liter vizet forraljunk fel, és literenként tegyünk hozzá 1, inkább picit púpos evőkanál sót. Nincs más dolgunk, mint lefedni egy kistányérral, és kitenni egy jó napos helyre. Négy nap után kóstoljuk meg, és ha jónak ítéljük, akkor vegyük ki az ubikat, tegyük kisebb üvegekbe, és öntsük nyakon a saját leszűrt kovászos levével.
Ha van ideje kivárni, akkor a hűtőben kb. két hétig áll el.



1 megjegyzés:

  1. Még én sem készítettem, de nem is tudom hova kitenni sajnos egyenlőre:(A tied szuper lett:)

    VálaszTörlés

Nyomtasd ki a bejegyzést!

Kapcsolodó bejegyzések