Ha veletek együtt nem is tudunk sütni, a hangulatot azért megpróbáljuk átadni pár "werk" fotóval, és a régi jól bevált receptek bemutatásával. Reméljük ti is kedvet kaptok, hogy a barátokkal, vagy a családdal együtt készülődjetek, vagy csak hogy egyszerűen szívből süssetek nekik valamit.
Karácsonykor a sok édes süti mellé nagyon jól esik egy kis sós is, amit csak úgy, egy-egy pohár bor mellett elrágcsálhatunk. Ennek a receptnek nagy hagyománya van Esztiék családjában. Nagymamája nagy szorgossággal próbálta nekünk átadni a fogásokat, de csendben azért megjegyezte: "15 éve készítem ezt a receptet. A fiam már észreveszi, ha valaki más is segített. Más a forma, más a stílus". Ezek után már csak reménykedhettünk, hogy olyan profin el tudjuk a sodrás és a mintázás művészetét sajátítani, mint a nagyi. Ettől függetlenül végül a miénk is egész jól sikerült, jól nézett ki és nagyon finom ropogósra sült. Persze a nagyi-félét nem lehet felülmúlni, de ez ropi még a legkisebbeknek is tetszett! ;)
Hozzávalók:
- 60 dkg liszt
- 25 dkg margarin
- 2 tk só
- 3 dkg élesztő
- 1 dl tej
- 3 ek zsír
- 1 mokkásk. bors
- 1 mokkásk. őrölt kömény
- 1 kis pohár tejföl
- tojás és sajt a tetejére
Az élesztőt langyos tejben, kis cukorral felfuttatom.
A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, belekeverjük a borsot, a köményt, a sót és a zsírt. Az élesztős tejet a tejföllel összedolgozzuk és a liszttel tésztává dolgozzuk. 1 órát kelesztjük.
A tésztát kis kockákra vágjuk és vékony rudakat sodrunk belőlük. Ekkor jöhet az egyedi mintázás: Hüvelyk és mutatóujjunkkal megcsípjük a tésztát, mellette pedig a másik kezünk mutatóujjával kis gödröt készítünk. Így haladunk tovább (lásd fotó)
A kész rudakat megkenjük tojással, a kis gödrökbe sajtot szórunk és kicsit megsózzuk. 200 fokon szép pirosra sütjük. A benne lévő zsír miatt több napig finom ropogós marad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése