Három héttel ezelőttig határozottan állítottam volna, hogy nem szeretem a gyümölcs- vagy püspökkenyeret, és a vendégségben valahogy illedelmesen letuszkoltam volna egy tejeskávéval. De legutóbb nem így történt, ugyanis a kedves barátnőm által készített püspökkenyér ráébresztett arra, hogy eddig én még nem ettem igazán finomat. Ennek nem is lehetett volna jobb bizonyítéka mint a repeta iránti ellenállhatatlan vágyam... Igazán omlós ízben gazdag és pihe-puha volt a sütemény, amire azóta már nem úgy tekintek mint egy ragadós és rágós kötelező karácsonyi kellékre.
Mivel mégiscsak gasztroblogger lennék, erős "éljen az egészség" felkiáltással, elhatároztam, hogy megreformálom a liszt részét a dolognak, és teljes kiőrlésű tönkölylisztet, illetve zablisztet használok. Be kell vallanom, ez volt a lelke a dolognak, mert nem sikerült úgy mint a fehér lisztes változat. :( Hiába, ragadósabb lett, nem az az igazi porhanyós finomság, ez az igazság és úgy éreztem, hogy ezt kötelességem le is írni nektek. Na persze finom lett, de vannak dolgok amik eredetiben működnek igazán jól, szóval erre azt kell majd mondanunk: "Egy kis bűnözés időnként belefér" :)
Köszi Diana a receptet, én biztos fogok bűnözni, és mivel szinte már nyár van adjuk is meg a módját és csapjunk hozzá pár gombóc vanília fagyit, és felejtsük el hogy ez téli sütemény!
Hozzávalók:
Melegítsük elő a sütőt 170 fokra (légkeveréses).
Egy kenyérformát, vagy őzgerincformát vajazzunk ki, és szórjunk bele lisztet.
A tojásokat válasszuk ketté. A lisztet a mandulával, a dióval, a csokival, és az aszalt gyümölcsökkel keverjük össze. A cukorral habosra keverjük a tojás sárgájákat, és kis adagonként hozzáadjuk a lisztet, majd a tejet. Alaposan összekeverjük. A fehérjékből habot verünk, és óvatosan hozzáadjuk a lisztes keverékhez. A formánkba öntsük bele a masszát, és süssük kb. 35 percig. Végezzünk tűpróbát, hogy biztosan megsült-e, majd hagyjuk a formában kiülni. Ha már csak picit langyos akkor szervírozhatjuk is egy kis vanília fagyi kíséretében!
Köszönet Móninak a csodás valódi olasz fagyi csuprokért! |
Mivel mégiscsak gasztroblogger lennék, erős "éljen az egészség" felkiáltással, elhatároztam, hogy megreformálom a liszt részét a dolognak, és teljes kiőrlésű tönkölylisztet, illetve zablisztet használok. Be kell vallanom, ez volt a lelke a dolognak, mert nem sikerült úgy mint a fehér lisztes változat. :( Hiába, ragadósabb lett, nem az az igazi porhanyós finomság, ez az igazság és úgy éreztem, hogy ezt kötelességem le is írni nektek. Na persze finom lett, de vannak dolgok amik eredetiben működnek igazán jól, szóval erre azt kell majd mondanunk: "Egy kis bűnözés időnként belefér" :)
Köszi Diana a receptet, én biztos fogok bűnözni, és mivel szinte már nyár van adjuk is meg a módját és csapjunk hozzá pár gombóc vanília fagyit, és felejtsük el hogy ez téli sütemény!
Hozzávalók:
- 300 g sima liszt! :)
- 50 g szeletelt mandula
- 100 g dió felaprítva
- 100 g étcsoki felaprítva
- 300 g aszalt gyümölcs (100 g mazsola, 100g aszalt szilva kis kockákra vágva, 100 g aszalt meggy)
- 4 tojás
- 180 g nyírfacukor
- 2 dl tej
- + vanília fagyi
Melegítsük elő a sütőt 170 fokra (légkeveréses).
Egy kenyérformát, vagy őzgerincformát vajazzunk ki, és szórjunk bele lisztet.
A tojásokat válasszuk ketté. A lisztet a mandulával, a dióval, a csokival, és az aszalt gyümölcsökkel keverjük össze. A cukorral habosra keverjük a tojás sárgájákat, és kis adagonként hozzáadjuk a lisztet, majd a tejet. Alaposan összekeverjük. A fehérjékből habot verünk, és óvatosan hozzáadjuk a lisztes keverékhez. A formánkba öntsük bele a masszát, és süssük kb. 35 percig. Végezzünk tűpróbát, hogy biztosan megsült-e, majd hagyjuk a formában kiülni. Ha már csak picit langyos akkor szervírozhatjuk is egy kis vanília fagyi kíséretében!
Ezt nekem is ki kell próbálnom mert eddig hasonló a viszonyunk a gyümölcskenyérrel. Már a fotó meggyőzött!
VálaszTörlés